Kedves olvasó, aki most oldalamra tévedtél, légy ismerős, vagy ismeretlen,
üdvözöllek szeretettel.
Itt, most, röviden annyit: 73 éves vagyok, 5 éve kerültem az irodalom sodrásába, s kiteljesedtem.
Alkotásaimat blogomból megismerheted.
Remélem nem bánod meg, hogy ide tévedtél.
Kezdetnek három vers, amelyek árulkodnak rólam:
CSAK ÁTUTAZUNK
"Csak átutazók vagyunk itt a Földön."
Megpihenni, ez egy kis állomás.
Szét nézni, látni, jót tenni, szeretni!
Ez lenne dolgunk, ezt visszük tovább.
Minden más, kapzsi szerzés! Itt marad!
Induláskor fáj a javak elhagyása.
Ám aki látott, s szívét tárva jót tett,
gazdagon érkezik az új állomásra.
TITKOM
Leporladt rólam a rám kövült salak.
Nyitott könyv lettem, egyszerűen ennyi.
A titkom az, hogy nincs már titkom semmi.
Ezért tudok igaz és szabad lenni.
Lapjaim fellebbenti lenge szellő.
Olvashat bárki új gondolatokat,
kuszálódott s rendbe szedett rímeket,
láthat magasságokat, mélységeket,
göröngyös sors-utamon mi vezetett.
Érdekel-e, hogy ki kézbe vesz, olvas,
milyennek lát,engem, mint ítél? Nem!
De örömöm, ha valakit megérint,
ha tetszik neki, s azért megdicsér.
MÉRLEG VAGYOK
Mindig a végletek közt libikókázom.
Mérleghintám nem marad vízszintesen.
Csúcsok és szakadékok. Minden és semmi.
Fény és árnyék, jó rossz. Maradni, menni!
A fent és lent, a bűnös és a bűntelen.
Halni akarás életigenlés legyen,
ha csak néhány pillanatig is. Tettem.
Mindkét végletet megélhettem, ismerem!
Próbálok egyensúlyt tartani szüntelen,
de a biztos középutat meg nem lelem.
Az még nem adatott meg nekem.
Várlak újra! Szeretettel: Kreischer-Ruszin Nelly